A földet körülvevő légkörbe kerülő vízgőzt a levegő páratartalmának nevezzük. A hőmérséklet csökkenésével a levegő párabefogadó képessége csökken. A levegő páratartalma kicsapódik, és az így keletkezett vízcseppek egy ideig lebegnek. A további kicsapódástól egyre nehezebbekké válnak, és folyékony vagy szilárd alakban lehullanak a földre. Így keletkezik a csapadék. A nedvesség tehát légnemű, cseppfolyós illetve folyékony és szilárd állapotban van jelen a légkörben.

Páratartalom meghatározása

A Föld felszínén lévő víz és vizet tartalmazó anyagok a hő hatására folyamatosan párolognak. A páratartalmat különböző szempontok szerint lehet vizsgálni.

Abszolút páratartalomról akkor beszélünk, ha adott hőmérsékleten 1 köbméter levegő pillanatnyi vízgőz tartalmát grammokban fejezzük ki.

Maximális a páratartalom, ha adott hőmérsékleten a levegő több nedvességet már nem fogad be. Ebben az esetben 100%-os a telítettség. Ezt másképp harmatpontnak is nevezzük, mert minden további páramennyiség kicsapódást okoz. A hőmérséklet csökkenésével is kicsapódás következik be. Ezzel magyarázható a hajnali harmat. A magas páratartalmú, magas hőmérsékletű nappalok után a hajnali lehűlés erős harmatot hoz. Nagy vízfelületek mellett, vagy erdős területek szomszédságában gyakori ez a jelenség. Dunántúl nyugati részén olyan erős harmatképződés tapasztalható, ami felér a napi öntözéssel. A páratartalom tehát a hőmérséklettel és a környezettel függ össze, mert a hőmérséklet emelkedése növeli a légkör párafelvevő képességét.

Relatív páratartalomról beszélünk akkor, amikor a pillanatnyi páratartalmat nem grammokban, hanem a maximumhoz (100%) viszonyított százalékos arányban fejezzük ki. Gyakorlatban ez a meghatározás használatos. Minél magasabb a páratartalom, annál kisebb a növények párologtatása és a talajpárolgás. A szél légkeverő hatása igen károsan befolyásolja a párologtatást, mert a páratelt levegő helyébe telítetlent szállít. Így fokozza a transpirációt, vagyis a növények párologtatását. Ez a növények kiszáradásához vezethet, ha nincs nedvesség utánpótlás. Ezért fontos a levegő relatív páratartalmának a mérése, hogy az öntözést a kellő időben lehessen beállítani. Magas hőmérséklet és alacsony páratartalom esetén célszerű napjában többször is párásító (permetező) öntözést végezni.

A talajfelszín párolgása ugyancsak nagy károkat tud okozni, különösen csapadékszegény években. Azért nem közömbös, hogy az őszi talajforgatás kivételével minden talajmunka után törekedjünk arra, hogy minél kisebb párologtatási felületet hagyjunk a talajfelszínen. Ha mód van rá, célszerű a talajt takarni. Ez végezhető szalmával, fekete fóliával (nagyon költséges, csak értékes növényeknél ajánlott), dísznövényeknél fenyőkéreggel. (Száraz éghajlatú területeken a növények pozsgás szárukkal, levelükkel, illetve éppen levéltelenségükkel vagy módosult levelekkel védekeznek a kiszáradás ellen.) A párás, hűvös, csapadékos éghajlathoz szokott növények honi megtelepítése nem mindig jövedelmező. A nemesítés feladata jó hozamot biztosító növényfajták előállítása, amelyek a hazai éghajlati viszonyok mellett gazdaságosan termelhetőek.

Ha a levegő meleg, és magas a relatív páratartalma, egyes gombabetegségek a kedvező feltételek mellett gyorsan szaporodnak, pl. a peronoszpóra. Ilyen időben gombaölő szerekkel kell gyakrabban permetezni, illetve megelőző permetezést kell végezni még a betegség megjelenése előtt. Magyarországon a júliusi relatív páratartalom középértéke 58% (Szeged), és 72% (Szombathely) között mozog, 14%-os ingadozással. A minimum nálunk éppen 10% felett van. Ez már aszaló hatású.

A csapadék osztályozása

A csapadék keletkezése a hőmérséklettel van összefüggésben. Amikor a felszálló meleg levegő kezd lehűlni, fokozatosan csökken a párabefogadó képessége. Ha a hőmérséklet a telítettségi hőfok alá süllyed, megindul a kicsapódás, vagyis a felhőképződés. Ha a levegő a talaj közelében kisugárzás következtében hűl le, a kicsapódott vízgőzt ködnek nevezzük (kisugárzási köd).

A csapadék osztályozása halmazállapot szerint a következő:

Folyékony csapadék:

1. Szitálás, apró cseppekben, egyenletesen hull, jelentéktelen mennyiségű, sima, zárt, rétegfelhőből, vagy ködből keletkezik.
2. Eső, rendszerint hó alakjában indul le, de mire leér a földre, a melegebb légrétegben elolvad, esőrétegfelhőből keletkezik.

Csendes eső:

Lassú cseppekben, egyenletesen hull, légmozgások nem zavarják, a mezőgazdálkodás - növények - számára a leghasznosabb csapadékforma.

Záporeső:

Rövid idő alatt nagy cseppekben nagy csapadékhozam, gyakori kísérője az erős légmozgás, kumulusz felhőkből (gomoly illetve gomolyos felhők) hulló csapadék (hidegebb időben hózápor is keletkezhet ezekből a felhőkből, amelyeket a szél gyorsan hajt tovább, érdekessége, hogy ragyogó napsütésben is tapasztalható ilyen csapadékjelenség, amikor a felhő már, vagy még nem látható, a csapadék azonban érzékelhető).

Ólmos vagy ónos eső:

Talajközelbe érő folyékony csapadék, esőrétegfelhőből esik, amint fagyos felszínnel érintkezik, azonnal megfagy, talajon csúszó felületet képez - közlekedés szempontjából rendkívül veszélyes -, kertészetekben nagy károkat okoz, ágakra, rügyekre ráfagy, mind a fákat mind pedig a következő évi termést károsítja.

Szilárd csapadék:

1. Hó, a lehulló csapadék nem olvad el. A hó a növényzet szempontjából kedvező, az erős téli fagyoktól védi a növényeket, lassú olvadás esetén a nedvesség beszivárog a földbe.
2. Dara, zivatarfelhőből hull.
3. Jégeső. Szintén zivatarfelhőből hull. Igen nagy veszélyt jelent a fejlődő növényzetre, hiszen többnyire május - július hónapokban lehet rá számítani. A termesztésben alkalmazkodással (helyes növénymegválasztással, védőháló kifeszítésével, mezővédő erdősávok, üvegházak létesítésével) lehet a jégkárokat csökkenteni, mérsékelni. A jégkár ellen feltétlenül célszerű biztosítást kötni. Magyarországon leggyakoribb a jégkár Baranya-, Pest- és Bács megyében, illetve a Kiskunságban.

A lehullott csapadék mennyisége rendkívül fontos a kertészeti termesztés számára. A csapadékot rendszeresen mérjük és milliméterekben fejezzük ki. 1 mm csapadéknak az egy négyzetméterre kijuttatott 1 liter víz felel meg. A csapadékmérést reggel 7 órakor végezzük. Hazánkban az évi átlagos csapadék mennyisége 500 - 900 mm között ingadozik. A legtöbb csapadék május - júniusban hull, ez a fő maximum. A másodmaximum október - novemberben várható.

Magyarország csapadékban szegény terület. A szárazságot fokozza helyenként a vizet nem tároló homokos talaj, a széljárás, az alacsony páratartalom és a globális felmelegedés. A növénytermesztés eredményességét legjobban a szükséges illetve várható csapadékmennyiség befolyásolja. A viszonylag kevés csapadékmennyiség szeszélyes eloszlása egyes évekre vagy évszakokra vonatkoztatva bizonytalanná teszi a termelést.

Forrás: Pexels

Mérőeszközök

Mind a páratartalmat, mind a csapadékmennyiséget megfelelő mérőműszerekkel mérjük. A páratartalom mérésére a hajszálas nedvességmérőt és a száraz - nedves hőmérőt, valamint a polimétert használjuk.

A hajszálas nedvességmérőt a nedvességre reagáló hajszál működteti. A hajszál egyik vége egy mutatót mozgat a köríves beosztás előtt, ahonnan közvetlenül leolvashatjuk a relatív páratartalmat.

A száraz - nedves hőmérő. Ugyanazon állványra erősített két hőmérő egyikén nedvszívó anyag van, amelynek egyik vége vízbe ér. A nedvszívó anyaggal érintkező hőmérő alacsonyabb hőmérsékletet mutat, mert a felszívott nedvesség párologtatása hőt von el. A két hőmérő fokának különbségéből táblázat segítségével megkapjuk a relatív páratartalmat.

A poliméter a léghőmérséklet, a relatív páratartalom és a harmatpont meghatározására szolgál.

A csapadékmérésre úgy helyezzük el a meteorológiai állomáson a mérőedényt, hogy nyílása a föld felszínétől pontosan 1 m magasságban legyen. A csapadékmérő részei a köpeny, a tartály, a gyűjtőpalack és az üveghenger, amelyen a vonalak mutatják a csapadék mennyiségét. A gyűjtőpalackba tölcsér által felfogott csapadékmennyiséget be kell önteni az üveghengerbe. A hengeren lévő mm - beosztás alapján megállapítható az egyszeri alkalommal lehullott csapadék mennyisége.

A földre érkező hősugarakat a föld felszíne elnyeli, erősen felmelegszik és felmelegíti a levegő alsó, közvetlenül vele érintkező rétegét. Ez a réteg felszáll, helyébe hideg légrétegek érkeznek felülről. Az így keletkezett mozgás következtében a földet körülvevő levegő a felszín hatására fokozatosan felmelegszik.

Be- és kisugárzás

A nap sugárzásából számunkra a legfontosabb a fény- és hősugárzás. A napsugárzás hatására melegszik fel a levegő, és segítségével megy végbe az asszimiláció. Ezek a sugarak a légkörön át jutnak a földre. A légkörben mintegy 20 km magasságban elhelyezkedő ózonréteg az élő szervezetek számára káros anyagokat kiszűri, elnyeli. Jelentősége óriási, elvékonyodása, helyenkénti megszűnése ózonlyuk keletkezéséhez vezet, lehetetlenné teszi az életet a Földön.

Forrás: Pexels

A felszín felmelegedése

A Föld felszínére jutó sugarak először a felszínt melegítik fel. Huzamosabb időn át tartó besugárzás után az átmelegedett felszíni részecskék átadják a hőt az alsóbb rétegeknek. A felszín és az alsóbb légrétegek átmelegedését nagymértékben befolyásolja a felszín - talaj - minősége. A besugárzás napnyugta után megszűnik. A napközben elnyelt hő kisugárzás útján távozik a talaj felszínéről. Minél derűsebb az idő, a kisugárzás annál nagyobb mértékű.

Üvegházhatás

Ha azonban a felszín által kisugárzott hő egy része beleütközik a légkörben lévő vízgőzökbe és széndioxid molekulákba, ezek az anyagok a kisugárzott hőt elnyelik. Ezáltal a hő visszatartó tevékenységük során emelkedik a föld felszínének hőmérséklete. Ezt nevezik üvegházhatásnak. Az üvegházhatást növelik az ipari tevékenység során keletkezett gázok és gőzök, a gépkocsik által kibocsátott kipufogógázok, a nagy fűtőközpontok / hőközpontok / gőzfelhője, stb.

A meteorológia helyes magyar elnevezése a légkörtan. Szerves része az éghajlattan, amely a légkör fizikai jelenségeivel foglalkozik. Megfigyeléseit, méréseit feldolgozza, adatai alapján a már lejátszódott jelenségeket és a jövőben bekövetkezhető lényegi vonásokat összesíti.

A légkör fogalma

A légkör az a légréteg, mely Földünket körülveszi.

Az éghajlattan megértéséhez szükséges a meteorológiai alapfogalmak megismerése.

A légréteg, a légkör tartalmazza azokat a gázokat és gőzöket, amelyekre a növényeknek szükségük van a légzéshez, és az asszimilációhoz.

A légkör összetétele: vastagságát megállapítani nem lehet, a földtől távolodva egyre vékonyodik. Felszínközeli összetételének néhány fontosabb adata: N 78% , O 21% , CO 0,032% , nemes gázok 1%, vízgőz 0 - 4%.

A légkör fizikai tulajdonságai: a napsugárzás (a felmelegedés folyamata, be - és kisugárzás) a levegő nedvessége, a levegő hőmérséklete, a levegő nyomása és áramlása.

A légkör fizikai tulajdonságai és folyamata: A légkörben játszódnak le az idő, időjárás, és éghajlat jelenségei, amelyekkel a meteorológia foglalkozik.

Az idő a légkör pillanatnyi állapotát mutatja, napi háromszori hőmérő leolvasással mérik illetve állapítják meg, hogy adott helyen milyen idő van.

Az időjárás az időváltozások folyamata, hosszabb-rövidebb időszakok légköri állapota. A vizsgált terület éghajlatát úgy állapítjuk meg, hogy adott területen az időjárás-változások rendszerességét vizsgálják, és azt tapasztalják, hogy ez a változás évről évre azonos módon következik be.

Éghajlat az időjárás rendszeres, évenként ismétlődő változása.

Forrás: Pexels

A meteorológiai megfigyelések

Jelentőségét régóta ismerik. A múlt században már állami feladatnak tekintették a megfigyeléseket. Magyarországon 1870-ben alapították az Országos Meteorológiai Intézetet.

A meteorológiai megfigyelések feladata kettős, részben ténymegállapítás, részben előrejelzés.

A ténymegállapítás észlelésekkel, megfigyelésekkel történik. Elsősorban a légkör pillanatnyi állapotát rögzíti, azaz milyen idő volt adott helyen adott időpontban. (Budapesten 1998. január 31-én változékony, szeles az idő. Változó felhőzet, néhány órás napsütés, időnként havazás. A hőmérséklet napi középértéke 0 °C.) A megfigyelések azonban kiterjednek az időjárás és az éghajlat alakulására is.

Az előrejelzés a másik fő feladat Három fajtája ismeretes - rövidtávú 24 órára, középtávú 3 - 5 napra, hosszú távú egy hónapra ad prognózist. Minél távolabbi a prognózis, annál nagyobb a valószínűsége a várható eltérésnek. Az előrejelzéseket célszerű a szakembereknek figyelemmel kísérni, különösen fontos ez a fagyok várható alakulásánál.

A műholdak segítségével olyan képi anyagot bocsájtanak rendelkezésre a meteorológusok, amelyeknek segítségével - A TV képernyőjén - a szakemberek maguk is figyelemmel kísérhetik az időjárás néhány napos változásait.

Az időjárás és a mezőgazdaság kapcsolatai az agrometeorológia vizsgálja.

Minden élőlény élete a környezeti tényezőktől függ. A növények életét befolyásoló tényezőket, jelenségeket a Földet körülvevő légkörben és a talajban vizsgáljuk. A növények életfeltételeit a fény, a levegő, a hő, a nedvesség és a tápanyag biztosítja. Ezek hiánya először károsodást, majd pusztulást okoz. A hiány jelei felismerhetőek, így megszüntetésük megoldható. Lehet előre is védekezni, ez a megelőzés, és lehet a tünet felismerése után is eredményesen védekezni a káros jelenség ellen. Célravezetőbb azonban a megelőzés. A megelőzés során az erős növekedést kell biztosítani az optimális (legkedvezőbb) feltételek megteremtésével.

Az öntözés, tápanyagszükséglet biztosítása, stb. a megelőzést szolgálja.

A növények fényigénye fajonként változó, így vannak fényigényes, félárnyéki, árnyéktűrő és árnyékkedvelő növények.

Forrás: Pexels

A fény hiánya növekedéskárosodást és elszíntelenedést okoz.

A hőmérsékleti hatások szélsőségei: az elfagyás ill. az égés. Ezen belül vannak hőigényes, hűvösebb időjárást kedvelő, hidegtűrő és fagyérzékeny növények. A hideg ellen üveg - és fólia alatti termesztéssel tudunk védekezni.

A levegő általában biztosított a növények számára. Inkább az üveg alatti ill. fólia alatti termesztésben adódnak ezzel kapcsolatos problémák. Erős felmelegedés és magas páratartalom esetén a növények károsodnak, levegőzéssel lehet elkerülni a károsodást.

A nedvesség és páratartalom hiánya elég gyakori az ország éghajlatát tekintve. Különösen vonatkozik ez a szabadföldi termesztésre. A nedvességhiányt öntözéssel igyekszünk pótolni, ez azonban ma már igen megdrágítja a növények termesztését, ápolását... Különösen sokba kerül az öntözés vízvezetéki vízzel, ezért egyre gyakoribb az öntözés kutakból.

A tápanyag és a talaj meghatározó tényező a termesztett fajták és a termesztéstechnológia szempontjából.

A felsorolt tényezők megismerésé a meteorológia - ezen belül az éghajlattan, talajtan és ehhez kapcsolódóan a talajművelés és trágyázás, valamint az öntözés témaköreinek megtárgyalása teszi lehetővé.

• Rengeteg zöldséged lesz, de lesznek olyanok is, amelyek miatt éveken keresztül bosszankodni fogsz, míg rájössz a trükkjeikre.
• Lesz izomlázad, de nem lesz akkora a terhelés, mint amekkora egy jó squash-meccsnél.
• Nem lesz ingyen a házi termény, de olcsóbban jutsz hozzá, mint ha a biopiacon vásárolnál.
• Jobb zöldségeket fogyasztasz, mint amit a zöldségesnél meg tudsz venni.
• A monoton munkák, a gazolás és az öntözés felérnek majd egy jógaórával, ami a meditációt és a hétköznapi terhek letevését jelenti.
• Fel kell készíteni a fagyasztót és az aszalót. Kevés lesz bennük a hely.
• Télen kezdődik a kertészeti év, nem nyáron.

• Júniusra célszerű tervezni a hosszabb családi nyaralásokat.
• Elfeledett biológiai ismeretek törnek majd fel a tudatalattidból.
• Kiránduláskor azzal fogod idegesíteni az embereket, hogy különböző növényeket nevezel meg, és aztán megeszed őket.
• Virágot fogsz enni.
• Többször kerül saláta az asztalra, mint krumplipüré.
• Azok a családtagok, akik eddig kiköpték a zöldséget, most kérnek majd repetát.
• Irdatlan sok helyet foglalnak el a cserepek.
• Rá fogsz csodálkozni, hogy mekkora munkát végzett az emberiség a vadnövények háziasításával.
• Meg fogsz döbbenni azon, hogy az élelmiszernövényeink mekkora része származik Amerikából és milyen kevés őshonos.
• Soha nem gondolnád, hogy sonkaízű is lehet a kerti paradicsom.
• Szeretni és ápolni fogod a gazokat.
• Ahogy a kezedet használni kezded, meg fog inasodni.
• Soha többé nem dobsz ki könnyű szívvel zöldséget, még a boltit sem.
• Megszereted a borsóhajtást, a karalábélevelet és a zöld paradicsomot.

Magyarországon három emberből kettő városban él. Földet legfeljebb akkor látunk, amikor kirázzuk a cipőnkből vagy lemossuk az autóról kirándulás után. Már nincs meg az a szinte ösztönös bölcsességünk a növényekkel kapcsolatban, hisz legtöbbször csak cserépbe vagy lakásba zárt, nem teljesen normálisan viselkedő élővilággal találkozunk. A rovarokat válogatás nélkül, sikítva írtjuk. A virágokat nem merjük nagyon szaglászni, mert vegyszeresek lehetnek. A vadnövényektől félünk, mert fogalmunk sincs, mi mérgező, mi nem.

Egyszóval finnyás városi nép lettünk, miközben legtöbbünk nagy- és dédszülei még minden bizonnyal a maguk termelte zöldséget és gyümölcsöt ették télen-nyáron, s a közértből csak cukrot, lisztet és fűszereket vettek. Minden más megvolt otthon.

Forrás: Pexels

Aztán jött a mezőgazdaság rettentően racionálisnak, haladónak tűnő iparosítása: a méretgazdaságosság, a hozam a gépesítés, a vertikális integráció, a szétaprózott birtokszerkezet felszámolása. Ebben a rendszerváltás sem hozott sok változást, csak rákerült a listára a kárpótlási jegy is. A vidéken megmaradt háztájikat pedig egyre többen felszámolták, amikor a kockás papír fekete-fehéren megmondta: a Tescóban megvett kínai uborka olcsóbb és nem kell vele hétvégenként vesződni, lehet helyette tévézni.

Pedig az élelmiszer-termelés egy család közös, örömmel teli tevékenysége lehet, ami remek alkalom arra, hogy rengeteg olyan dolog történjen velünk, amiért még fizetni is szoktunk: friss levegőn leszünk, lebarnulunk, mozgunk, a gyerekek játszóházban érzik magukat - és mindennek a végén még fantasztikus biozöldségeink is lesznek. És nem, nem fog rámenni az egész életünk, nem kell minden hajnalban ötkor felkelni locsolni. 

Úgyhogy, ha véletlenül azzal riogatnád magad, hogy felsorolod az eddig általad meggyilkolt bolti bazsalikomokat név és dátum szerint, vagy a klaviatúrán edződött fehér kezedet vizionálod szálkákkal teleszurkálva, netán a kiszáradt kaktuszod ébreszt kételyeket azzal kapcsolatban, hogy alkalmas vagy-e bárminek az életben tartására, hagyd abba. Bárki tud zöldséget termeszteni, te is.