Városi Kertész

Városi Kertész

Általános meteorológiai alapismeretek

Éghajlattan (9/2.)

2020. január 04. - avarosikertesz

A meteorológia helyes magyar elnevezése a légkörtan. Szerves része az éghajlattan, amely a légkör fizikai jelenségeivel foglalkozik. Megfigyeléseit, méréseit feldolgozza, adatai alapján a már lejátszódott jelenségeket és a jövőben bekövetkezhető lényegi vonásokat összesíti.

A légkör fogalma

 

A légkör az a légréteg, mely Földünket körülveszi.

Az éghajlattan megértéséhez szükséges a meteorológiai alapfogalmak megismerése.

A légréteg, a légkör tartalmazza azokat a gázokat és gőzöket, amelyekre a növényeknek szükségük van a légzéshez, és az asszimilációhoz.

A légkör összetétele: vastagságát megállapítani nem lehet, a földtől távolodva egyre vékonyodik. Felszínközeli összetételének néhány fontosabb adata: N 78% , O 21% , CO 0,032% , nemes gázok 1%, vízgőz 0 - 4%.

A légkör fizikai tulajdonságai: a napsugárzás (a felmelegedés folyamata, be - és kisugárzás) a levegő nedvessége, a levegő hőmérséklete, a levegő nyomása és áramlása.

A légkör fizikai tulajdonságai és folyamata: A légkörben játszódnak le az idő, időjárás, és éghajlat jelenségei, amelyekkel a meteorológia foglalkozik.

Az idő a légkör pillanatnyi állapotát mutatja, napi háromszori hőmérő leolvasással mérik illetve állapítják meg, hogy adott helyen milyen idő van.

Az időjárás az időváltozások folyamata, hosszabb-rövidebb időszakok légköri állapota. A vizsgált terület éghajlatát úgy állapítjuk meg, hogy adott területen az időjárás-változások rendszerességét vizsgálják, és azt tapasztalják, hogy ez a változás évről évre azonos módon következik be.

Éghajlat az időjárás rendszeres, évenként ismétlődő változása.

rain.jpg

Forrás: Pexels

A meteorológiai megfigyelések

 

Jelentőségét régóta ismerik. A múlt században már állami feladatnak tekintették a megfigyeléseket. Magyarországon 1870-ben alapították az Országos Meteorológiai Intézetet.

A meteorológiai megfigyelések feladata kettős, részben ténymegállapítás, részben előrejelzés.

A ténymegállapítás észlelésekkel, megfigyelésekkel történik. Elsősorban a légkör pillanatnyi állapotát rögzíti, azaz milyen idő volt adott helyen adott időpontban. (Budapesten 1998. január 31-én változékony, szeles az idő. Változó felhőzet, néhány órás napsütés, időnként havazás. A hőmérséklet napi középértéke 0 °C.) A megfigyelések azonban kiterjednek az időjárás és az éghajlat alakulására is.

Az előrejelzés a másik fő feladat Három fajtája ismeretes - rövidtávú 24 órára, középtávú 3 - 5 napra, hosszú távú egy hónapra ad prognózist. Minél távolabbi a prognózis, annál nagyobb a valószínűsége a várható eltérésnek. Az előrejelzéseket célszerű a szakembereknek figyelemmel kísérni, különösen fontos ez a fagyok várható alakulásánál.

A műholdak segítségével olyan képi anyagot bocsájtanak rendelkezésre a meteorológusok, amelyeknek segítségével - A TV képernyőjén - a szakemberek maguk is figyelemmel kísérhetik az időjárás néhány napos változásait.

Az időjárás és a mezőgazdaság kapcsolatai az agrometeorológia vizsgálja.

A bejegyzés trackback címe:

https://avarosikertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr1015393464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása